Egy eddig ismeretlen szerző által készített régi dolgozatban találtam néhány dolgot Sáta történelmével kapcsolatban, amelyek jelenleg a közvélemény számára nem túl közismertek. Ismerjük meg hát őket:
- Az 1848-as forradalom után Jókai Mór a Bükk hegységben is bujdosott, többek között Sátán is. Ezzel kapcsolatban van egy jó írás a falu honlapján, itt ni.
- A régi öregek [1920 és az előtt kb] szerint a sátai kastélyból a dédesi és a szarvaskői várba alagút vezetett. A dolgozat írója szerint a nagymamájáék gyertyával mintegy 1 km-re bementek ebbe az alagútba.
- A vasút építését az 1900-as évek elején macedónok végezték. A faluban voltak elszállásolva különféle házaknál.
- A templomi harangokat a falu lakossága vette.
- A Lilicénél lévő mosóhely és a kút környékén több helyen forrás is van.
- A sátai földbirtok pogány ura [erről a hivatalos történelem mást tanít, de azért vagyunk itt mi... z1] temetkezési helyét a Halatvén-forrástól lefelé az erdei úton, kb. 200 méterre választotta meg [ez nem lehetett véletlen - z1]. Ezt a helyet az 1950-es években tárták föl. A halottat ülő helyzetben temették el, égetett téglával volt körülfalazva, a szájában egy István-korabeli pénzérme volt elhelyezve. A leletet aztán az egri múzeumba szállították el.

Saját képem a Halatvén-tetőről 2006-ból. Jobbra a ház mellett megy lefelé az út, amire hivakozik a dolgozat.
)