« A 2008/2009-es megye III. focibajnokság végeredménye   A Mária kápolna története »

2009. jún. 14., vasárnap

» Eger FC - Ózdi FC a szezonzárón
2009. jún. 14. 22:39 | Ózdi Lapok | z1 | 0 hozzászólás

A focis hétvége másik eseménye: 2009.június 14.-én vasárnap az Eger FC - Ózdi FC NB III-as szezonzáró mérkőzésen jártam. Utojára egy hasonló, de kora tavaszi meccset néztem meg idegenben az ózdiaktól, ez néhány évvel ezelőtt az Edelény - Ózd volt, az ózdiak szempontjából annak a meccsnek sem volt tétje. Ugyanígy nem volt tétje ennek a mai meccsnek sem - az Ózdi FC szempontjából, hacsak nem a tisztes helytállást, sportemberhez méltó küzdelmet és a nemzetközi helyzetet tekintjük. Az Egernek ugyanis mindenképpen győznie kellett az NB III-ban való biztos bentmaradáshoz, az ózdi csapatnak meg tökmindegy volt az eredmény, már ha nem kaptak pont-prémiumot, természetesen. A mérkőzés előtt az Ózdi FC a 7. helyen állt, egy győzelemmel nem kerültek volna előrébb, és egy vereséggel sem végeztek volna a 8. helytől lejjebb [éppen a Putnok állt mögöttük az utolsó forduló előtt, nekik is mindegy volt, de erről egy kicsit később]. Így aztán "győzelmi kényszer"-ről cikkezett az egri nyomtatott és online sajtó, mert a kiesést jelentő maradék egy helyre még négy csapat volt esélyes, köztük persze az Eger FC. A Veresegyház és a Tiszafüred már régebben kiesett a pontszámaik alapján ebből az osztályból.

A helyzetnek megfelelően vasárnap délután, trópusi hőségben és gyér, mintegy 100-150 főnyi nézővel körítve elkezdődött a mérkőzés. A lelátón azért voltak jólértesültek, hogy Ózdról ki kit hívott fel Egerben, hogy legyenek nyugodtak a végeredményt illetően, stb, de nem is akarok erről szót szaporítani, mert láttam a meccset.

Az ózdi 4-3-3 így állt fel [a cserékkel] id. Albert Csaba edző vezetésével: Venczel – Práczki, Bakos, Ács, Mészáros,[Tankó] – Tóth K., Gacsal, Budai T., – Balogh S., Konyha, Füleki [Szatmári].

 

Kép: heol.hu

 

Az Eger belekezdett, bár nem sok meggyőződéssel. A tizedik perc körül egy távoli lövés után a felső kapufáról pattant ki a labda, miután az első valamire való támadást azért az ózdiak vezették. Az első félidőre az volt a jellemző, hogy inkább mezőnyjáték folyt, az ózdiak ritkán jöttek fel az egri kapuig, ha feljöttek is, amolyan utolsó meccses, minden-mindegy alapon volt. Az egri támadások veszélyesebbek voltak, de azért nem kellett az embernek a körmét lerágni az izgalomban. Hozzáteszem, hogy én, mint egy szem ózdi szurkoló nem voltam elkülönítve a hazai B-középtől, így igyekeznem kellett a megfelelő időpontban vagy legalább óvatosan lelkesedni, érdekes volt az első eset, amikor egy ózdi lövés-szerűség után egyedül tapsoltam. Utána megszokták a körülöttem üldögélők.

Na, hát ebben a tempóban ment a meccs, a partjelző okozta a legtöbb izgalmat, az ózdiak támadásánál a tétlen lest is beintette, az egriekénél csak azt, amit kellett, mégis kapott hideget-meleget a nézőközönségtől. A 29.-dik percben aztán az egriek Nagy J. révén megszerezték a vezetést, onnantól már tényleg mindegy volt - a nézők közül volt, aki haza is ballagott. A félidő vége előtt egy helyzet okozott némi derűt a lelátón,  egy egri támadás közben az ózdi ötösnél pattogott a labda, és valamelyik hazai támadó többször is sikeresen megismételt balett-mozdulattal igyekezett eltalálni a labdát - azt hiszem, bedobás lett belőle.

Jött a szünet - amikor is a hangosbemondó közölt néhány részeredményt a többi pályáról. Közte volt a Putnok -  Újpest B is, ami akkor 0-5-re állt [végül 1-6 lett], ezt a részeredményt egyöntetű, gúnyos nevetés kísérte a lelátón, hiszen köztudott, hogy az Újpest B optimális esetben a bajnoki címért ment a pályára ezen a meccsen, a Putnoknak meg -amint feljebb is írtam- mindegy volt már. Aztán az Újpest B-nek sem jött össze a nagy gólarányú győzelem ellenére, mert a Mezőkövesd, a valódi bajnok-esélyes felmosta a pályát a Salgótarjánnal, 8-0 után már nem számolták a gólokat, vitt mindent a 'Kövesd.

Vissza az egri stadionba, véget ért a szünet. A második félidőben folytatódott az, ami az elsőben abbamaradt: az egriek folyamatosan túlbonyolították a támadásokat, rendszerint az ózdi tizenhatoson belülről a félpályáig passzolták vissza a labdát, az se számított, hogy az adott játékos éppen gólhelyzetben van. Az ózdiak mindenképpen gólt akartak még rúgatni az egriekkel, a probléma az volt, hogy a hazai játékosok labda nélkül nagyon jók voltak, ha pontos passz érte őket, onnantól belebotlottak a labdába, elpattant tőlük, lyukat rúgtak, kipasszolták a tiszta gólhelyzetből stb. És akkor most a bentmaradásért "harcoltak". Egy kis színt vittek a meccsbe a brazil játékosok, legvégül a hetvenedik perc körül becserélt Jeferson, aki okozott néhány izgalmas pillanatot az ózdi kapu előtt, de vagy védett Venczel, vagy a hazai támadó társak az üres kapu elé az ózdi játékosok által lekészített labdát mellé/fölé/bedobásra rúgták. De fogjuk a nagy melegre.

Alapvetően egy gyenge színvonalú, mégis nézhető meccs volt. Az ilyenről elkapcsolok a tévében, de élőben élvezhető és érdekes volt. Megbeszélt eredmény semmiképpen sem lehetett, ahhoz ugyanis kellett volna az az Eger, aki egy motiválatlan, szezon végi meccset játszó Ózd ellen legalább a játék lényegét meg tudja valósítani: a labdát a kapuba juttatni. Egyszer összejött [fejjel], aztán a többit nem erőltették már a fiúk, esetleg ez volt minden, ami tellett az egriektől.

Eger - Ózd 1:0. A forduló többi eredménye:  Mezőkövesd - SBFC: 8-0, Veresegyház - Balassagyarmat: 1-2, Putnok - Újpest B: 1-6, Tiszafüred - Tura: 4-5, Balmazújváros - Vasas II: 0-0, Tiszaújváros - Maglód: 2-2.

Az Eger bent maradt az NB III-ban. Jövőre ugyanitt, ugyanígy nem fog menni.  A harmadik kiesőt a NASA számítógép-parkja reggelre kiszámolja. Az Ózdot jó volt idegenben látni. Hajrá Kohász.

[Kép: heol.hu] 

Címkék: foci

Még nincsenek hozzászólások. ()

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá a bejegyzéshez.